Larry Beamish a Dél-Afrikai Köztársaságból érkezik a Grand Aero Challenge balatonfüredi futamára.

- Én vagyok talán a legidősebb meghívott versenyző, közel ötvenkét éves, de jelenleg is aktívan veszek részt a dél-afrikai repülőnapokon és műrepülő bemutatókon, versenyeken. Jelenleg Extra-300 típusú gépemmel repülők szólóban vagy Nigel barátommal alapított csapatban.

- Hogyan kerültél közel a repüléshez?
- Mindig is érdekelt a repülés. Édesapám katonai pilóta volt a II. világháborúban és a koreai háború idején és még utána is. 1976. decemberében vettem az első repülési leckét, de csak 1992-ben műrepültem először egy Boeing Stearmannal. Folyamatosan haladtam a műrepülő versenyeken, először Pitts S2-B-vel majd később Zlin-50-essel. Alapító tagja voltam a Mazda Aerobatic Teamnek és a később repültem az L-29 sugárhajtású gépekből álló Sasol Tiger Formation-ban is. Nigel Hopkins barátom is ebben a kötelékben repült és úgy döntöttünk vele, veszünk két Extra-300 típusú műrepülő gépet. Ezekkel a gépekkel, mint North West Eagles kötelék tartunk bemutatókat jelenleg is. Ezek mellett még repülök a Pierre Gouws féle Aero L-39 Teamben és időről időre Harvard és Piaggio Albatross gépekkel is levegőbe emelkedem.

- Milyen volt a tavalyi éved? Merre repültél?
- Tavaly elsősorban Nigellel, a North West Eagles Extra 300 csapattal tartottunk bemutatókat. Repültem Piaggio Albatross-sal ás Harvard gépekkel is közönség előtt és repültem együtt Jason fiammal, az ő első nyilvános bemutató formációjában, a három DeHavilland Chipmunk egyikével.

- Milyen érzés meghívást kapni a Grand Aero Challengre?
- Veres Zoltánnal, aki a Grand Aero Challenge légitriatlont megálmodta, pár évvel ezelőtt találkoztam Dél-Afrikában, amikor felkérték, hogy vegyen részt a Mafikengben megrendezésre kerülő North West Air Show-n. Itt lettünk jó barátok. Azóta többször is meglátogatott minket Dél-Afrikában. Igazi úriembernek és nagy repülőnek tartom Zolit. Szeretem azt a gondolatot, hogy Zolinak és párjának Évának Dél-Afrika a második otthona. Baráti kapcsolatunk eredményeként Zoli tavaly már meghívta Nigelt erre a versenyre és idén Nekem is szólt, hogy szívesen lát Magyarországon, Balatonfüreden.

- Hogyan készülsz a versenyre?
- Be kell vallanom, kissé ideges vagyok a Grand Aero Challenge-n való részvétel miatt. Itt nagynevű és nagy tudású pilóták fogják összemérni képességeiket. Nem vagyok olyan fiatal, mint amilyen szeretnék lenni és nem is vagyok annyira bátor, de remélem a tapasztalatom segíteni fog nekem.

- Mire fogsz koncentrálni az egyes versenyszámok alatt?
- A műrepülés minden szakterületénél ismerned kell saját korlátaidat és kell a jó helyzetfelismerő képesség is, különösképpen a kismagasságú repüléseknél nem lehet ezt elégszer kihangsúlyozni. Mi Dél-Afrikában többször repülünk 3000 méter fölött, ahol kisebb a levegő sűrűsége és minden alkalommal energiára van szükség, hogy repülni tudjunk, hogy a manővereket biztonságosan tudjuk végrehajtani. Saját hitvallásom minden repülésnél: SAFETY and FUN! Ha az egyik elem hiányzik, maradj a földön!

- Jelenleg is zajlik a futball világbajnokság hazádban. Mennyire követed az eseményeket? Kiknek drukkolsz?
- Dél-Afrikában jelenleg zümmögő labdarúgó láz és vibráló hangulat van. Természetesen szeretném, ha Bafana Bafana csapata, azaz a dél-afrikai válogatott nyerne, de örülök, ha Portugália, Németország és Brazília ér el előkelő helyezést. Eddig csak Németország szerepelt jól, de mivel az elején vagyunk a verseny még teljesen nyitott. Nagyon várom már, hogy találkozzunk, repüljek a Balaton felett és örülök, hogy hamarosan Zoli barátommal és családjával hazájában tölthetünk el közös napokat.